Fontos mérföldkőhöz érkezik 2024. június 9-én a magyar politika az európai parlamenti és az önkormányzati választásokkal. 1990 óta egyszer sem volt példa arra, hogy egy kormányzati ciklus felénél két ilyen választást tartsanak Magyarországon. Bár 2004-ben pont egy kormányzati ciklus felénél tartották meg az első európai parlamenti voksolást, de akkor az önkormányzatokról nem döntöttünk. Most azonban két választás is lesz június 9-én, pontosan az ötödik Orbán-kormány félidejénél.
A magyar belpolitika a 2022-es parlamenti választás óta nagyobb megrázkódtatások nélkül telt egészen 2024. február 2-ig. Azzal, hogy napvilágra került Novák Katalin kegyelmi döntése a pedofilsegítő K. Endréről az az egyik napról a másikra mindent megváltoztatott. A legfontosabb, hogy a változás irányáról egyelőre nincsenek pontos információink, de június 9-én erre is választ kapunk. Választ kapunk, de véglegest biztos nem. A végső következtetéseket majd 2026 tavaszán a következő országgyűlési választáson vonhatjuk le.
A magyar politika dinamikája tehát jelentősen megváltozott február 2-át követően. Novák Katalin és Varga Judit távozott a politikából. Új államfőt választott az Országgyűlés. Több tízezres tüntetések voltak Budapesten, és mindezzel párhuzamosan pedig szinte a semmiből felemelkedett Magyar Péter mozgalma. A Fidesz és a kormány kommunikációs arcai lecserélődtek. Röviden így lehetne összefoglalni a mögöttünk hagyott hónapokat. Mindez azonban kevés, és érdemes mélyebben megnézni a politikai folyamatokat.
Mi történt a Fideszben?
A Fidesz-KDNP kormányzó szövetséget megdöbbentette Novák Katalin kegyelmi ügyének a napvilágra kerülése. A kormánypártok célja az volt február 2-ig, hogy a csökkenő infláció és az emelkedő reálkeresetek segítségével erősítsék a váalsztási esélyeiket júniusra. A béke hangsúlyozása, Brüsszel teljesen jogos kritizálása és a migráció ellenzése lettek volna a legfőbb kampánytémái a Fidesznek. Mindennek teljesen alávágott a kegyelmi botrány, majd pedig annak rapid kezelése. Kármentés zajlott a mögöttünk hagyott hónapokban a kormánypártokban. Ennek eredményét csak részben tudjuk mérlegre tenni. Ami biztos, hogy a Fidesz-KDNP több százezer szavazót vesztett, a jobboldali szövetség támogatottsága a biztos szavazók között valahol 40-45 százalék között lehet, de persze ettől lehetnek apróbb eltérések is. A Fidesznek ezzel párhuzamosan egyelőre nem sikerült egy markáns, és egyben önálló témát felépítenie, és nem találják azt az ügyet, ami az emberek többsége számára fontos lenne. Persze teljesen érthető, hogy a korábban népszerű köztársasági elnök távozását nem lehet egyik napról a másikra feldolgozni.
A június 9-i választások eredményének értelmezése viszonylag egyszerű a Fidesz esetében. Ha a koránypártok az EP-választáson jobban, vagy ugyanúgy szerepelnek, mint 2019-ben, az egyértelműen hatalmas sikernek számítana. Ha a 45 százaék körüli eredményt érnének el, az nem számítanak sem kudarcnak, sem sikernek. Egy 40 százaléknál gyengébb eredmény pedig egyértelmű kudarc lenne a kormánypártok számára. Az önkormányzati válaasztások esetében is nagyjából hasonló a képlet. Egy 2019-hez hasonló, vagy éppen jobb szereplés egyértelmű siker lenne a Fidesz-KDNP számára. A legnagyobb kudarc pedig az lenne, ha a megyei közgyűlések egy részében kisebbségbe szorulnának a kormánypártok.
Nagy bajban
Most pedig hagyjuk magára a Fideszt, és nézzük meg a baloldali parlamenti pártok (DK, MSZP, Momentum, Jobbik, LMP és Párbeszéd) helyzetét és kilátásait. A mögöttünk hagyott hónapokban a belpolitikai válságot ezek a pártok nem tudták kihasználni. A teljes eljelentéktelenedéstől való félelem miatt az MSZP és a Párbeszéd gyorsan bemenekült Gyucsány ernyője alá. A két nullaszázaékos pártnak annyira fontos volt ez a megállapodás, hogy azt már a 2026-os országgyűlési választásra is kitejesztették. Annyi bizonyos, az MSZP és a Párbeszéd mostantól végleg megszűntek valódi politikai erőnek lenni, a Gyurcsány-párt egyik tagozatává váltak.
A Momentum, a Jobbik és az LMP sincsen könnyebb helyzetben. Bár egyelőre ők egyetlen nagyobb párt ernyője alá sem menekültek be. Arról sincsenek hírek, hogy adott esetben ezek a parlamenti pártok együttműköjenek a politikai túlélésük érdekében. Ha nem lesz érdemi változás a következő hónapokban ezen pártok politikájában, akkor még egy 2 százalékos EP-választási eredmény is nagy siker lenne a részükről. Az LMP némileg kilóg ebből a sorból, mivel Vitézy Dávid főpolgármester-jelöli indításával sikerült maguk körül felkavarni az állóvizet, de nagy kérdés, hogy ez mire lesz elég júniusig. Ráadásul Vitézy az elmúlt hetekben egyfajta SZDSZ 2.0-át kezdett felépíteni maga körül a liberális párt bukott embereivel. Erre pedig biztosan nem lesznek vevők a Nagykörúton kívüli szavazók.
Magyar berobbant
A mögöttünk hagyott két hónap legnagyobb talánya, és egyben legnagyobb meglepetése Magyar Péter felemelkedése volt. Amit eddig biztosan tudunk, hogy szimpatizánsainak jelentős része a parlamenti ellenzéki pártok korábbi híveiből verbuválódott, de pontos arányokat még nem látunk. Az eddigi legmerészebb becslés, hogy Magyar három európai parlamenti mandátumot is szerezhet. Mindez legalább 13-15 százalékos támogatottságot feltételez. Varga Judit egykori férjének berobbanása az elmúlt hetekben teljesen lesokkolta a parlamentben lévő ellenzéki pártokat. Ez alól egyik alakulat sem volt kivétel. Ahogyan a kegyelmi ügy kirobbanása óta a Fidesz nem talált átütő témát, úgy a parlamenti ellenzék sem képes átütni a média ingerküszöbét. Ha a következő hetekben nem tudnak ezen legalább közepes mértékben változtatni, akkor nagyon súlyos vereséget szenvedhetnek június 9-én.
Zajlik a magyar politika tengere! Izgalmas hetek következnek! Az igazság június 9-én kiderül, majd pedig egy újabb verseny kezdődik 2026-ért!